
Egyszer volt, hol nem volt...
Rges-rgen, mikor mg a Fld is mshogy forgott...
Ott voltam n...
Ms mg nem ltezett, vagy legalbbis nem ismertem mst...
Azta vltoztam...
Sokminden trtnt... kezdjem az elejn?
Rendben...
Egy elcseszett hzassg eredmnye vagyok, aminek termszetesen vlls lett a vge, de engem sajnos mr nem tudtak meg nem trtntt tenni... Sajnos? Rszemrl semmi kppen sem. Teht 3 ves koromban elvltak a szleim, s r nem sokra elkltztnk anyukmmal. Messzire... mennyire messzire?? 360 km-re! Hogy mirt?
Pszichoszomatikus tneteim voltak... shajtoztam, tikkelt a szemem, remegtem. Hogy mirt? Mert anyukm s apukm kt klmbz mdon prbltak nevelni s n amg kicsi voltam nem tudtam megemszteni, s igyekeztem mindkettjknek megfelelni, ez viszont teljesen felrlt bellrl, ezrt anyukm gy dnttt hogy elkltznk. Nem rossz az apukm... csak,... nem erssge a nevels. Teht elkltztnk... meg volt a bajunk gy is, hiszen teljesen ms orszgba kerltnk, s a nullrl indultunk, eleinte beteg voltam llandan, mert nem tudtam elviselni a tvolsgot apukmtl, de lassan-lassan felnttem. Mire a harmadik osztlyt tapostam mr megbartkoztam a krnyezettel. De elfogadni igazbl csak idn fogadtam el. Most hogy elg ids lettem, most rtettem csak meg igazn hogy mirt kltztnk el, s hogy szinte legyek nem bnom. Soha nem akarok vissza menni. Szl hazm, s nha-nha meg is ltogatom apukmat, de soha nem fogok visszakltzni.
Az elmlt 9 vben amit itt tltttem, felnttem. Nem korban, hanem lelkileg. Sok mindenen tl vagyok, jn, rosszon. Most rzem igazn gy hogy SENKIvel sem cserlnk az g vilgon. Elfogadtam magam, a csaldom, az letem. Vannak problmim de ezekkel megtanulunk idvel egytt lni. Azrt indtottam eredetileg a blogot hogy kirjam a problmimat, de s most sem fog vltozni, csak valamivel letisztultabb lesz, vagy legalbbis a cl az.
|